Télapós képek , versek
Suttog a fenyves zöld erdő
Suttog a fenyves zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagy kendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Osváth Erzsébet: Mennyi apró télapó
Hull a hó,
hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
Izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.
Honnan e sok télapó:
Kik ezek,
mik ezek
az apróka
Télapóka – emberek?
Óvodások mennek
sorba,
Záporozós, habos
hóban.
Pattanj pajtás, pattanj Palkó!
Nézd, már nyílik ám az ajtó!
Kinn pelyhekben hull a hó,
itt van, itt van Télapó.
Meg meg rázza ősz szakállát,
Puttony nyomja széles vállást,
Benne dió, mogyoró,
Itt van, itt van Télapó.
Oly fehér a rét, a róna,
Mintha porcukorból volna,
Nagy pelyhekben hull a hó,
Csakhogy itt vagy, Télapó.
Télapóka
Télapóka, juj, juj, juj,
az arcunkba havat fúj!
Szakállából szerteszét
Rázza a sok hópihét.
Örülnek a gyerekek,
kapkodják a pelyheket.
Nem baj, nem baj, ez a jó,
rázd a havat, Télapó!
Hull a pelyhes fehér hó
Hull a a pelyhes fehér hó,
jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár,
Vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
Piros alma mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
Kedves, öreg Télapó!
Donászy Magda: Télapó ünnep
Itt van már a Télapó,
Tele van a zsákja,
Mosolyog az arca
Örömünket látva.
Énekeljünk néki, senki
nem vár biztatásra.
Így búcsúzik tőlünk:
A viszont látásra!
